
Kormányos Sándor: Még kacag a nyár...
Még kacag a nyár
de érzi már
hogy valahol messze
bús szelek
jajgatva sírnak
fel az égre,
s lehullnak majd
a levelek.
Még kacag a nyár
de tudja már,
hogy ajándék minden
pillanat,
mely maholnap
emlék lesz szívünkben
ha ősz oson át
a fák alatt.
Kedves Susella! Köszönöm a látogatást és a videót! Igazán remek munka, egyáltalán nem kelti azt az érzést, hogy ez az első (én semmit nem tudok ebben a témában). A YouTube-ról sokszor hozok el videókat, mondhatom, hogy a Tiéd profi. Gratulálok és további sikeres, örömteli filmkészítést kívánok! Igaz, hogy az én oldalam "profilja" más (az életem, hivatásom erről szólt), de mindenfajta zenére nyitott vagyok - közel 40 év a gyerekek között "megedzett". Elnézésed kérem, hogy csak most válaszolok, de hónapok óta szinte fekszem jó nagy fájdalommal, ezért "áll" az oldalam is. Megtisztelsz, ha máskor is jössz, szeretettel várlak: Gerti

Reményik Sándor - Mi mindig búcsúzunk
Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsúzunk.
Kedves Susella! Sok a restanciám, de igyekszem majd írni. Nagyon szép, nyugodt napokat kívánok: Gerti
|